Halong Bay*****

Sa Pa után Észak-Vietnám másik csodája következett, a Halong Bay, vagyis a leszálló sárkány öble. A Halong öböl a világ legnagyobb tengeri karsztképződménye, ami a világörökség része is. Területén, ami nagjából 1500 km2 csaknem 2000 mészkő szikla emelkedik ki a vízből. A sziklákat néhol sűrű növényzet borítja, többségük lakatlan, de akadnak itt kilátók és cseppkőbarlangok is, sőt a legnagyobb szigeten Cat Ba-n 12.000-en élnek. Több legenda is kering az öböl keletkezését illetően, azonban mind megegyezik abban, hogy egy sárkány közreműködésével született ez a természeti csoda. Van aki úgy tudja az ellenségek betörését a sárkány akadályozta meg gyöngyök elszórásával, amik miután a vízhez értek, hatalmas sziklákká változtak megsemmisítve így az ellenséges hajókat. Mások szerint amikor a sárkány végigszaladt itt hosszú farkával barázdákat vájt a földbe, amiket azután elöntött a víz. A végeredmény egy páratlan panorámát nyújtó smaragdzöld öböl, ami maga a megtestesült nyugalom.

2016-12-19-14-01-35

Ez volt az egyetlen olyan program az utunk során, amit otthonról előre lefoglaltunk. Rengeteg rémtörténet kering a világhálón a lehúzós helyi irodákról, így mi megbízható utat kerestünk, mivel 2 nap 1 éjszakás programra szerettünk volna menni.

Reggel 8-ra jött értünk egy kisbusz Hanoiba. Az út 4 óra, pedig csak 180 km-t jöttünk. Előző nap 6 óra busszal, aznap 4, másnap újra…kicsit soknak éreztük, de nem volt mit tenni, az öbölért megéri ennyit utazni.

A kikötőben szinte ugyanolyan hajók sorakoztak, nagyjából 150-200-an érkeztünk egyszerre, és 4-5 hajó futott ki végül.

image-0-02-06-0712855d9c193cc5a5cb54e9bcc99dc4d43648a4aabb056f1fd2e41c2ba1eae3-v

A hajón aztán teljesen más világba csöppentünk, a hátizsákos hostelek után ez maga volt az Álomhajó, pedig csak egy három csillagos útra fizettünk be. Mivel interneten foglaltunk és nem utazási irodán keresztül az egyik legjobb szobát kaptuk, saját balkonnal és fürdőkáddal. 🙂

Ebéd után 2 órán keresztül csak ültünk a szobában és tátott szájjal bámultuk a gyönyörű kilátást. A víz valóban smaragdzöld, a semmiből kiemelkedő sziklák sorozata pedig ámulatba ejtő. Hajónk csendesen siklott a nyugodt vízen, úgy éreztük szinte lebegünk. Az idő nem volt tökéletes, kicsit borús volt az ég és a nagymértékű párának köszönhetően nem volt teljes a látótávolság, de így is több mint élvezhető volt. Szintén sokat olvastam más utazók negatív tapasztalatáról a turisták számát illetően. Nos, a hatalmas sziklák mentén annyira eltörpülnek a hajók, hogy én úgy éreztem csak színesítik a tájat és nem zavaróak egyetlen képen sem. Persze lehet nem ez a fő szezon, és nyáron sokkal többen vannak, ez esetben nekünk szerencsénk volt.

image-0-02-06-26a91cc160a769145c00f55b8e73c312f3b16b73e6a26896300c00596057fe55-v

A délután során két helyen álltunk meg, egy barlangnál, ahol kajakkal vagy bambuszcsónakokkal lehetett beevezni a sziklák alatt és megcsodálni az öblöt, ami dagálykor megközelíthetetlenné válik.

Illetve egy sziklánál aminek a mélyén cseppkőbarlang rejtőzik, ami az aggtelekinek a kétszerese. Csak 100 lépcsőn kellett felmenni, de máris fentről tárult elénk az öböl egy része. A cseppkőbarlang pedig meglepően tágas, óriási csarnokokban gyönyörű mészkő képződményekkel. Kicsit zavaró volt, hogy lehetetlen színekben világították meg, lila, sárga, piros, zöld, de ezt leszámítva sokkal jobb volt, mint amire számítottunk.

A hajóra visszatérve a legénység vállalta magára a szórakoztatás szerepét, ami nem kis feladat volt wifi és tv nélkül. Először tavaszi tekercset tanultunk sütni, ezután finomabbnál-finomabb koktélok társaságában tálalták a hét fogásos vacsorát. Vacsora után horgászni mentünk: nem is akármilyen halra, tintahalat lehetett elvileg fogni, de persze senkinek nem sikerült. Azért viccesen festettek a vékony kis bambuszágakból rögtönzött peca botok.

2016-12-18-18-11-14

Másnap korán reggel torna helyett thai chi oktatás volt a fedélzeten, majd reggeli. A délelőtt folyamán elmentünk még a Titop szigetig ahol a szikla tetejére kilátót építettek. Képeslap szerű fotók készítése után a bátrabbak és a kevésbé fázósak bemehettek a vízbe a mesterségesen kialakított homokos partszakaszon, pedig a víz jó ha 20 fokos volt.

Vietnámban nehézkes eltalálni, hogy mikor megfelelő ide látogatni. Délen most van jó idő, északon augusztus-szeptember körül, de akkor még javában tombolnak a tájfunok. Biztos vagyok benne, hogy az öböl is sokkal szebb ragyogó napsütésben, viszont mi így is élveztük és megint szerencsénk volt, hogy nem esett az eső.

A délelőtti program után már csak a kicsekkolás és egy rövid brunch következett, miközben a hajó lassan visszaért a kikötőbe. A 2 nap egy éjszakás programból a hajón kb 23 órát töltöttünk, persze az oda-vissza út elvisz még 8 órát és az adminisztráció is 1-2-t. Gyönyörű emlékünk maradt erről a természeti csodáról, amit a hajó luxusa csak fokozni tudott.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s