Sydney

Perthből 4 órás repülés után érkeztünk meg a keleti partra, Sydneybe. Itt már +10 óra az időeltolódás az otthoni időhöz képest. 13,7 óra hosszúságúak a nappalok, és 25-30 fok van.

2016-11-05-16-35-21

A belvárosba való bejutás végülis egyszerű és gyors, csak baromi drága. Egy emeletes metró közlekedik a reptér és a város között. Negyed óra alatt elérhető a CBD városrész, ami a központi üzleti negyedet jelenti (Central Business District). Sydney területe 24-szerese Budapestének. 649 külvárosa van, amit 40 önkormányzattal igazgatnak. Óriásiak a távolságok, és itt már majdnem 5 millióan élnek. Ami Budapest viszonylatához képest még mindig nagyon alacsony népsűrűséget jelent. Már nem olyan tiszta és rendezett, mint Perth, sok a hajléktalan is, de a nyugodtság és a jólét továbbra is tetten érhető. Már az első nap feltűnt, hogy elég öt percig állni az utcán és garantáltan elhalad az úton egy Ferrari, egy-két Porsche, aztán egy Maseratti vagy valamilyen extra Mercedes vagy BMW.

Szállásunk az üzleti negyedben van, a Hyde Park szomszédságában. Igen, az angol nevek gyakoriak errefelé, van pl. Oxford street is, bár nem olyan jellegű mint Londonban. Visszatérve a szálláshoz, azt meg kell említenem, hogy ez a legdrágább szállásunk a 10 hét alatt, és a egyben a legszerényebb. Sydney valamivel olcsóbb, mint Perth, de európai pénztárcával mérve így is megterhelő, de még az USA-nál is drágább. Az ausztrál dollár a hivatalos fizetőeszköz, kb 225 forint ér. Csak viszonyításként: egy gombóc fagyi 6,3$, egy szelet pizza 6$, margarita pizza 18 cm-s 18$, metrójegy, alma 5$/kg, burgonya 4$/kg, felvágottak 20-30$/kg, egy étteremben való étkezés 30-50$/fő, sör 7-8$, parkolás 9$/fél óra.

Sydneyben hatalmas kiterjedésű parkok találhatóak, nem csak a városban, de a külvárosokban is. Hyde Park, Királyi Botanikus Kert, Kínai Kert. Gazdag növényzettel és állatokkal. Láttunk oposszumot, fura madarakat, óriás denevéreket és színes papagájokat.

A távolságokról annyit, hogy a lépésszámláló szerint a héten rekordot döntöttünk, soha sehol ennyit még nem sétáltunk mint itt, átlag napi 14 km-t.

2016-11-07-16-11-16

Viszont ami nagyban megkönnyíti a sétát, az a kiváló közbiztonság. Este, sötétedés után is nyugodtan sétálunk át bármilyen parkon, vagy az utcákon. Azért Indonéziában ezt nem mertük nagyon megtenni, sőt New Yorkban sem. Ha már New Yorkot említem, talán ez az a város, amihez legjobban tudnám hasonlítani Sydney-t, annyi a különbség, hogy sokkal, de sokkal kevesebb ember van és nincsenek feketék. Inkább ázsiaiakat és őslakosokat látni gyakrabban.

Az őslakosok Ausztráliában amúgy hatalmas problémát jelentenek. Életjáradékot kapnak az államtól alanyi jogon, és nagy részük nem dolgozik, nem tanul. Sokan hajléktalanok közülük.

20161108_191344

Maga a város érdekes abból a szempontból, hogy két hatalmas öbölre épült, de rengeteg kisebb öböl is található itt, melyek nagy része kikötő, de pl. csak Sydneyben több mint 70 strand található.

Érkezésünk után egyből el is indultunk a kikötő felé, hogy az Operaházat megnézzük. Utunk a nagyjából 3 km hosszúságú Királyi Botanikus Kerten keresztül vezetett, majd megláttuk azt az épületet, amiről gyerekkorunk óta álmodozunk. Első látásra kisebb volt, mint gondoltam, bár lehet csak az elképzeléseimben volt monumentális. Hozzá kell tennem, hogy a szomszédos öböl azért jóval messzebb volt. Fantasztikus látványt nyújt az operaház a mögötte magasodó Harbor Bridge. Szerintem egy órán keresztül csak feküdtünk a fűben és bámultuk, méltán vált a világörökség részévé.

Visszafelé a part mentén, a Woolloomooloo öbölben sétáltunk, mert hatalmas hadihajók parkoltak, amiket közelebbről is meg szerettünk volna nézni.

SONY DSC

J.A.G.

Este természetesen visszajöttünk, hogy kivilágítva is megcsodáljuk. A Harbor Bridge lábához, a Rocks negyedve érve úgy éreztük egy teljesen új városba csöppentünk. Hátra hagytuk a felhőkarcolókat és régi stílusú, pici házak között haladtunk el. Rengeteg étterem és szórakozóhely várta vendégeit. Fantasztikus volt ez a vibráló éjszakai élet.

Másnap busszal mentünk ki a város leghíresebb strandjára a Bondi Beachre. Több hektáros területen homokos tengerpart fogadott, és nagyjából 6-10.000 ember. Őszintén szólva nem erre számítottunk, de maga a strand gyönyörű volt. A hatalmas hullámokat elnézve méltán vált a strand a szörfösök paradicsomává.

Mivel a víz nagyon, de nagyon hideg volt, úgy döntöttünk, hogy a Bondi Market bejárása után nekivágunk a Costal Walknak, ami egy kijelölt túraútvonalat takar és a Bondi Beachet köti össze a Coogee Beach-el és városrésszel. 6 km-es útvonal, mely fel-le halad az öblök mentén. A leglazább medence partjáról indul, az Iceberg pool elől. A medencét közvetlenül a tengerpartra építették és a tenger hullámai igen gyakran frissítik fel a vizét. 🙂

 

Átsétáltunk a Tamarama, a Bronte, és a Clovelly Beachen, majd a túra útvonala a Waverley temetőn keresztül vezett, végül napnyugtára megérkeztünk a Coogee Beachre, ahonnan ismét busszal jöttünk vissza a belvárosba.

Másnap megint gyönyörű nyári napra ébredtünk, úgy döntöttünk a déli strandok után megnézzük az északiakat is. Reggel a szálláson gyorsan kimostunk (4$-ért, ami végülis jó, bár Lombokon 200 Ft-ért mosattunk és vasaltattunk duppla ennyi ruhát). Közben a Hyde Parkban kávéztunk, majd lesétáltunk a kikötőbe és kompra szálltunk, hogy elhajózzunk a Manly Beachre. A kompot itt ugyanúgy kell elképzelni, mint egy buszt. A város különböző kerületeit a buszokon kívül metró és komp köti össze. A közlekedés itt is okosan lett kialakítva. Bármelyik metró vagy kompállomáson ingyenesen lehet beszerezni egy OPAL nevezetű kártyát, amit rendeszeresen fel kell tölteni, majd a közlekedési eszközön fel és leszállásnál is le kell érinteni, így a megtett km függvényében számolják ki a viteldíjat. Hasonló a londoni közlekedéshez, de nagyon egyszerű és logikus.

Manlybe fél óra alatt értünk át, megintcsak olyan érzésünk volt, mintha egy új kisvárosba érkeztünk volna meg. A strand itt is hasonló volt, mint a Bondi, a víz hasonlóan hideg, de azért egy délutáni strandolós szundira tökéletesen alkalmasnak bizonyult.

4 óra után hajóztunk vissza a belvárosba, majd nekivágtunk a Harbor Bridge-nek, mivel szerettük volna a hidat és az operaházat a másik oldalról is megcsodálni és lefotózni. 2 órás túra után értünk le abba a kikötőbe, ahonnan a legjobb szögben volt látható a két épület. Innen újra hajóval jutottunk vissza a belvárosba.

A szuvenírboltokat járva szomorúan tapasztaljuk, hogy mennyire nyíltan árulják a kenguru bőröket, vagy hátvakarókat kenguru vagy krokodil lábból. Az élelmiszer boltokban könnyen lehet emu, kenguru vagy krokodil húshoz jutni. Azért nehéz hozzászoknunk, hogy itt megeszik az egzotikus állatokat is.

2016-11-07-20-53-43

Krokodil, Emu és Kenguru hús

 

Utolsó napunkat újra a belvárosban töltöttük. A reggeli Hyde Parkos kávé után elmentünk a Kínai kertbe, ami a kínai negyedben található. A kert a nyugalom szigete a belvárosban, tele pagodákkal, kis tóval és szebbnél szebb növényekkel.

A világ második legnagyobb kínai negyede Sydneyben található, bár inkább Little Ázsiának nevezném a környéket, mert kínaiakon kívül rengeteg thai, vietnámi és japán éttermet és boltot is találtunk.

Mivel az Ázsiai konyhát imádjuk, egy thai étteremben ebédeltünk, majd miután kicsit megpihentünk újra a kikötő felé vettük az irányt, hogy az Obszervatóriumot megnézzük. Sydneyben az a jó, hogy rengeteg ingyenes programlehetőség van. Pl. az Obszervatórium is ingyenes. (csak viszonyításként, minden program 60-90$ között mozog: állatkert, bálna les, stb). Az Obszervatórium kertjéből gyönyörű kilátás nyílt a városra. Maga a kiállítás még amatőr csillagászok részére is érdekes lehet.

2016-11-08-18-43-07

Utolsó állomásunk újra az Operaház volt, de most közvetlen közelről néztük meg. Kíváncsi voltam miért olyan pikkelyes hatású a burkolata, hát ezért:

Mikor odaértünk, sajnos el kezdett esni az eső, így a mai városnéző túránk véget ért. Úgy érzem Sydney leghíresebb részeit teljesen bejártuk. A város szerintünk is nagyon élhető, mentes a nagyobb dugóktól és a szmogtól, rengeteg programlehetőséget kínál, és a zöld övezetek kellemessé teszik a városi hangulatot. Nagyon sok segítőkész magyarral találkoztunk itt.

Most átmegyünk Új-Zélandra, de két hét múlva visszatérünk pár napra, hogy a zord Új-Zélandi időjárást a napsütéses Gold Coast-on pihenjük ki. (képek ma is alul)

2016-11-08-23-12-40

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s