Reggel elköszöntünk Stephanitól, és Bob elvitt minket az északi kikötőbe, ahonnan a komp indul Gilire. Miután sikerült megbeszélni a helyi jegyüzérrel, hogy a hivatalos hajóval szeretnénk menni és nem motorcsónakkal, nagy nehezen ideadta a jegyeinket. A komp, igazából egy nagyobb méretű fahajó volt, amibe 30-40 ember fér el, és a jegy ára töredéke a motorcsónaknak. Nagyjából 20 perc alatt értünk a Gili Trawangan szigetre.
A Gili szigetek Lombok észak nyugati csücskétől pár km-re helyezkednek el.
Mini szigetek, ahol a legnagyobb Trawangan. 3 km hosszú és 2 km széles. Nincs üzemanyag és innentől fogva autók, motorok sem (ja és légyszennyezés sincs, ahogy az itteniek mondják). Az elérhető közlekedési eszközök a bicikli és az ún. cidomo, ami egyszerű lovaskocsit takar, amit pici lovak hajtanak, mivel itt az átlagos méretű ló a póniló. (A tehenek is hasonlóak kicsik).
Mivel eddig mindenhol motorosok cikáztak éjjel-nappal, nagyon tudjuk értékelni a csendet. A szigetek infrastruktúrája fejletlen, a közvilágítás gyér, szóval lámpa nélkül nem szabad elindulni, főleg azért mert az utak igen hepehupásak és a homok tele van kővel (betonút pedig nincs). Az áram olykor kihagy. A sziget déli részén 40-50 étterem és bár várja a túristákat, mégis a sziget “legfelkapottabb” része az a néhány bár, ahol a naplementében lehet gyönyörködni.
Nem csak az éttermekben, de az éjszakai piacon is lehet vacsorázni. Igazából a piacot már nem is a hagyományos értelemben kell venni, inkább amolyan street food jellegű kivonulásnak lehet elképzelni. Indonéziában még egyetlen piacon sem láttunk ennyire igényesen tálalt ételeket az utcán készítve.
A Gili szigetek azért is különlegesek, mert itt nagyon nyugodt a tenger, hófehér a homok és gazdag az élővilág. Nemcsak búvárként, de snorkelezve is tudtunk gyönyörködni a szebbnél szebb halakban és korallokban.
Ez a kis ékszerdoboz megállítja az időt, itt is sokan jógáznak, az emberek nem rohannak és mindenki nyugodt. Habár itt is van egy mecset és alapvetően muzulmánok lakják, sokan költöztek ide Baliról, így inkább a Balin megszokott barátságos vendégszeretet érvényesül és érdekes egyveleget alkot a hindu illetve a muzulmán vallás keveredése. Illetve a hippiélet az ami itt érezhetően érvényesül. Ráadásul teljesen nyíltan árulnak különféle könnyűdrogokat a bárokban (magis mushroom), holott Indonéziéban halálbüntetés is járhat drogterjesztésért.
Sajnos a paradicsomi környezetet nagyban rombolja a rengeteg szemét, illetve a rendetlenség, pont úgy, mint bárhol máshol Indonéziában. Nem tudom, hogy az itteni lakosok “igényessége” hiányzik, vagy esetleg a kormány átfogó intézkedései, de a környezetvédelmi felvilágosítás igencsak ráférne a lakosokra. Szomorú látni, hogyan mennek tönkre a folyók az irgalmatlan mennyiségű szemét miatt, vagy hogy mennyi korallt törnek össze a hajókban használt motorokkal. Ahogy láttuk a tenger is szennyezett, hol egy zacskó, hol cigicsikkek jöttek velünk szemben. Folyamatosan irtják az erdőket, őserdőket, hogy új termőföldeket alakítsanak ki, vagy hogy újabb házakat építsenek. A túlnépesedés itt is, mint Ázsia más országaiban hatalmas problémát jelent.
Visszatérve két és fél napos itt tartózkodásunkra, úgy gondolom, hogy méltó lezárása ez Indonéziai körutazásunknak. A sok jövés-menés után nagyon jól esik snorkelezni, aludni a strandon és biciklivel közlekedni. Sőt életünk legjobb vega éttermét is itt találtuk. 🙂 Olyan fantasztikus ízkombinációkkal találkoztunk, hogy még Gézunak sem hiányzik a hús vagy a sajt, ami azért nagyon nagy dolog. 🙂
Egy snorkel túra keretében újra hajóra szálltunk és a három sziget legszebb öbleit jártuk végig. Találkoztunk három teknőssel, a harmadikat, a legnagyobbat nagyjából fél órán át figyeltük. Így élőben azért jobb mint a National Geopraphic. Millió halat láttunk, sőt etettünk. Ráadásul így a másik két kisebb szigetet is meg tudtuk nézni. Érdekes, hogy Gili Airnél a korallzátony beszakad és érezhetően erős lesz a sodrás, persze figyeltek ránk a túra szervezői, inkább elkerülték, hogy valakit Lomboknál kelljen összeszedni. Halkan jegyzem csak meg, hogy a mentőmellény feláras…nincs benne az alap szolgáltatásokban.
Még egy érdekesség: annyira rá vannak kattanva a Halloweenre, hogy ma minden bárban buli van. Soha nem láttam még ennyi lepedőben, vagy WC papír jelmezben rohangáló alkalmi szellemet vagy zombit. 🙂
Travelling the world 
Nagyon fasza! 🙂 Gézukának üzenem, hogy levehetné a zokniját! A függőágyas képen jól látszik. 😀
KedvelésKedvelik 1 személy
Atadom! 😅☺
KedvelésKedvelés
Azt hiszem én az éjszakai piacon bevadultam volna. Most éhes lettem…
KedvelésKedvelik 1 személy
☺ minden nagyon jól nézett ki!
KedvelésKedvelés